Ilyenkor bármiféle módosításba, bővítésbe, atálakításba csak úgy foghat bele bármelyik tulaj, ha az összes többi tulaj beleegezését megkapta. Cserébe viszont bárhol csinálhat bármit a telekhatáron belül (persze ha a többiek beleegyeznek), hiszen senkinek sincs kijelölt része rajta. Magát az ingatlant, és semmi közös ingóságot sem adhat el senki, amíg a többiek beleegyezésüket nem adják hozzá. Az meg hogy szét lehet-e választani, sokminden függvénye, hány tulaj van, melyik mekkora arányban részesül, mekkora a telek, milyen alakú, hol van a telek, mivel határos, satöbbi. De elvileg nem lehetetlen a dolog, ezt további részletek ismeretében lehetne megmondani. "És ez miért éri meg az eredeti tulajdonosnak? Eladni egy különálló házat osztatlan közös tulajdonban? " Sok oka lehet. Pl. gyorsan kell neki a pénz, vagy megromlott a viszony a tulajdonostársakkal, vagy valami elhúzódó (vagy épp pont akut) betegség vagy haláleset miatt, vagy külföldön kapott olyan melót, amiből fél év alatt félre tudja rakni az ingatlan részjogának értékét, és igyekezne kifelé dolgozni, vagy épp már régebb óta dolgozik kint és most kapott előléptetést, a tulajdonjogtól meg szabadulni akar végre, vagy sok más oka is lehet.
2. A használat joga A közös tulajdon esetén valamennyi tulajdonostárs jogosult az egész dolog birtoklására, használatára. A birtoklás, használat korlátja csak az, hogy e jogok gyakorlása nem járhat a többi tulajdonostárs jogainak, dologhoz fűződő jogi érdekeinek sérelmével. Ingatlan esetén erre tipikus példa, hogy nem lehet a többi tulajdonostársat kizárni az ingatlanból. A gyakorlatban sokszor nehezen kivitelezhető, hogy mindegyik tulajdonostárs egyszerre használja az egész dolgot. Mondjuk erre is van ellenpélda: a házastársak a fele-fele hányadban tulajdonukban lévő ingatlant közösen használják. 3. A használat mértéke: A tulajdonostársak a közös tulajdon használatát egymás között rendezhetik A használat rendezése történhet tulajdoni hányadok arányában: az egészből mindenki a tulajdoni hányadának megfelelő részt használja. Sokszor azonban ez nem ilyen egyszerű, például azért, mert nem lehet a közös tulajdonban lévő dolgot tulajdoni hányadok arányában felosztani. Ilyenkor a használat mértéke eltér a tulajdoni hányadoktól.
De miért nem lesz társasház a közös tulajdonú ház? A több lakásból álló házat, a lakások számától függetlenül nem kötelező társasházzá alakítani, de a nagyobb számú, külön használt lakóegység esetén ez megkönnyíti a mindennapos használatot vagy éppen a hitelfelvételt. A másik oldalon pedig az is elmondható, hogy már egy két lakásból álló ház is társasházzá alakítható. Ezzel ez a két külön lakrész két külön ingatlanná válik, önálló társasházi albetétként él tovább. A társasházban pedig kétféle tulajdon működik párhuzamosan: A közös használatú területek és épületrészek (például: lépcsőház, kert, főfalak, tető, kerítés) közös tulajdonban vannak, míg a lakások a tulajdonosok külön tulajdonát képezik. Ritka, de nem példa nélküli az az eset, hogy egy társasházat a tulajdonosok megszüntetnek például akkor, ha az egész ház egy személy tulajdonába kerül. Ugyanez történne, ha egy társasház összedőlne, esetleg rossz állapota miatt bontásra ítélnék. Ezekben az esetekben az addig a külön lakásokra vonatkozó külön tulajdon automatikusan megszűnne, és a ház helyett megmaradó telek a tulajdonostársak közösen használható közös tulajdonba kerülne.
A kizárólagos használati jog a régi panelházakban nem elterjedt, leginkább az új építésű apartmanok új tulajdonosai esetén figyelnek oda rá: azaz egy teljesen új lakóközösség létrejöttekor már a társasházi alapító okiratban szerepel a kizárólagos használati jog. Ez abban segíthet, hogy az adott közös tulajdonban lévő területet tényleg sajátunkként használhassuk. Fontos, hogy a használati jog és a használat joga (korlátozott haszonélvezeti jog) nem ugyanazt jelentik. Az Agora alkalmazásunk rendszert ad az irodáknak, eszközt az ingatlanosoknak és kimutatást a vezetőknek. Nézd meg milyen lehetőséget kínálunk! Tovább
Befejeződött a családi adóvisszatérítés első körének a kiutalása, február 14-ig több mint 610 milliárd forintot kaptak kézhez a gyermeket nevelő szülők. Minden jogosultnak jár a családi adóvisszatérítés, ez a joga senkinek sem veszhet el. Azok, akik február 14-ig nem kapták meg az adóvisszatérítés összegét, az adóból visszajáró összeget az szja-bevallásukban igényelhetik vissza – tájékoztatott Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára hozzátette, hogy a pénzt a bevallás beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkorábban 2022. március elsején utalja ki az adóhivatal. Az elmúlt harminc év legfontosabb adózási időszaka lehet a május 20-ig tartó személyi jövedelemadó bevallási időszak – jelentette ki Tállai András. A jelentőségét egyrészt az adja, hogy március 1-jével megkezdődik a családi adóvisszatérítés második körös kiutalási szakasza, másrészt az, hogy ennyi pénzt még soha nem kaptak vissza a gyermekes családok, a várandós kismamák és saját jogon családi pótlékra, illetve rokkantsági járadékra jogosultak – részletezte.
Kellemetlen meglepetés jöhet Volt példa arra, hogy egy bankoló a 2021. januárjában kapott díjkimutatásból látta, hogy a költekezés követése, illetve a bankkártya esetleges elvesztése, ellopása esetén praktikus sms-szolgáltatás igencsak sokba került. Az üzenetek darabja ugyan nem volt komoly tétel, de a sorozatos bankkártyás vásárlások utáni sms-cunami már többezer forintos kiadást jelentett. Ez csak egy példa a sok közül, a lényeg, hogy érdemes tényleg áttekinteni a listát annak érdekében, hogy 2023 januárjában a következő díjkimutatás már ne okozzon meglepetést. Bár szinte mindenki máshogy bankol, s így a különbségek is emberenként eltérnek, a számításai szerint simán előfordulhat, hogy az átlagos bankolási szokások mellett – éves szinten – tízezres nagyságrendű összeget spórolhat valaki a jól megválasztott bankszámlával, bankkártyával. A díjkimutatás a számlaváltásban is segít Ezért nem kell feltétlenül bankot váltani, sok esetben saját bankunk kínál kedvezőbb kondíciókat, ha az igényeinknek megfelelő számlacsomagot választunk.
Ez csak akkor kivitelezhető, ha a házban minden különálló lakás ugyanazon család tulajdonában áll, így az elkülönült használat hiánya nem zavarja a tulajdonostársakat. De ez egy ritka eset. Mit tehetünk akkor ilyen esetben? Ezekre az esetekre jön létre az írásbeli használati megállapodás. Mit tartalmaz ez a megállapodás? Rögzíti, hogy a teljes házból mely területek használhatók kizárólagosan. Az ingatlan banki hitelből történő megvásárlása során a pénzintézetek a finanszírozás feltételeként elő is írják, hogy a tulajdonostársak írásban megkötött, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott használati megállapodásban határozzák meg a megvásárolt "házrészhez" tartozó helyiségeket, területrészeket. Mi nevezünk házrésznek? Az ingatlanhirdetésekben gyakran használt "házrész" kifejezés jelentése sokszor bizonytalanná teszi az ügyfeleket. Ennek oka, hogy a házrész nem jogi fogalom, pontos meghatározását nem találjuk meg a jogszabályban, így ez gyakorlatilag csak a közbeszédben élő fogalom, jogi keretek között nem ismert.
Azok is az szja-bevallásukban érvényesíthetik az adóvisszatérítést, akiknél a munkáltatóktól az adóhivatalhoz beérkező adatok ellentmondásosak vagy hibásak, például a családi kedvezmény adatait a munkáltató nem minden hónapra, hanem csak szakaszosan közölte, vagy a szülők ketten együtt több családi kedvezményt vettek igénybe, mint ami a gyermekek után a jogszabály alapján járna – tette hozzá Tállai András. (MTI) Borítókép: Getty Images
"Közös lónak túrós a háta. " Mindannyian ismerjük ezt a mondást. A közös tulajdon fogalma a köztudatban széles körben ismert, azonban a fogalom tartalmával sokan nincsenek tisztában. Sokan félreértelmezik az "osztatlan" közös tulajdont, nincsenek tisztában a tulajdonostársak jogaival, kötelezettségeivel, vagy az elővásárlási joggal, közös költségviseléssel. Ebből kifolyólag pedig sok a tévhit. Ezen félreértések miatt aztán valóban igaz lesz a fenti mondás. Nézzünk át néhány dolgot, amit a közös tulajdonról érdemes tudni. 1. A közös tulajdon fogalma: A közös tulajdon esetében a dolgon a tulajdonjog – meghatározott hányadok szerint- több személyt illet meg. A dolog egésze valamennyi tulajdonostársat megilleti, de csak a meghatározott eszmei hányada erejéig. Példaként említem az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont: pl. : az ingatlan tulajdonjoga két személyt egyenlő arányban illet meg, akkor a tulajdonjog eszmei hányada, vagyis a tulajdoni hányad: 1/2-1/2. A fennálló tulajdoni hányad határozza meg a tulajdonostársak jogainak mértékét, a felmerülő költségeknek és a dolog hasznainak mértékét is.
Egyszerűsödik az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése 2021. január 1-vel hatályba lép az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését szabályozó törvény, amelynek köszönhetően a közös tulajdon egyszerűbben és gyorsabban megszüntethető lesz majd a jövőben. A szabályozás mögött húzódó jogalkotói célkitűzés az átlátható, versenyképes földtulajdoni struktúra és a jól hasznosítható birtoktestek kialakítása. A magyar föld struktúra egyik sajátossága, hogy nagy számban vannak osztatlan közös tulajdonban álló földek. Az osztatlan közös tulajdon pedig közismerten számos nehézséget jelent a tulajdonostársak számára, így annak megszüntetését egyszerűsítő szabályok mindenképpen üdvözlendőek. A 2021. január 1-vel hatályba lépő új törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény új megszüntetési módok bevezetésével kívánja elősegíteni az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, melyek röviden ismertetésre kerülnek a jelen cikkben.